Az utolsó hónap

Alig akarom elhinni, hogy ez is eljött. Már annyira izgatott vagyok, bő 1 hónap múlva újra együtt lehetünk Kadirral. Vége lesz a katonaságnak, a sok kínnak, sok korlátnak... Végre úgy lehetünk együtt 1,5 év után, hogy nem kell aggódnunk, mikor engedik el, hogyan ér vissza időbe, utolsó pillanatban meg tudon-e venni a repjegyemet, stb... Minden olyan lesz mint azelőtt. Legalább is remélem, hogy a katonaság nem okozott nagyobb mentális problémát. :)

Elérkezett a Karácsony és sajnos külön töltöttünk, majd az Új év, ami szintén külön volt. :(
Az év utolsó napjai stresszesen teltek, mert páromon a depresszió jelei kezdtek mutatkozni, elege volt mindenből a sok pszichikai hacból, a nem megfelelő kondíció, távol a szerettektől. Mivel minden nap többször is beszélünk, így mondhatni nálam bukott ki a dolog.
Mondtam is Kadirnak, ha veszekedve töltjük az év utolsó napjait, ez azt mutatja milyen lesz a következő évünk. Akkor egy kicsit ő is elgondolkodott, hogy ez így nem jó. Én nagyon is megértem őt, rosszul viseli a katonaságot, de már nincs sok hátra.

Szilveszter estéjén jön a telefon, hogy újra elkapták, hogy mobil van nála ( már harmadjára) és ismét papírt írt róla a parancsnok bírósággal és börtönnel fenyegetve. Nem csak őt, hanem másik 4 katonát is elkaptak. Ekkor ismét pánikba estem, hogy mi lesz, de Kadir erősebb volt nálam, ismét jött a ne aggódj, minden rendben lesz. Érdekes, hogy ő kockáztatott és mégis ő tanusított nagyobb lélekjelenlétet... Majd éjfél és cseng a telefon. Látom, hogy az egyik telefonfülke száma. Kicsit szomorú hangon mondja, hogy velem szerette volna tölteni az éjféli perceket és nagyon sok csókot küldeni és elmondani mennyire szeret az utolsó napok stresszes, vitás hangulatát akarja feloldani. Mert ha csókokkal és szerelmes szavakkal töltjük az utolsó perceket, akkor a következő évünk is így fog telni. :))) Nem tudom leírni mit éreztem, még most is küzködök a könnyeimmel mikor ezt írom, mert annyira jó és felemelő volt. De akkor azt hittem, hogy majd megszakad a szívem, a távolság, hogy nem tudom megölelni, megcsókolni és csak potyogtak a könnyeim...
Megbeszéltük, amit találkozunk minden ünnepet megünneplünk egymás után. Születésnapokat, Şeker Bayram, Kurban Bayram, Karácsony, Mikulás, Szilveszter. Még egy kurban-t (áldozati állalt) is fogunk vágni a nagy örömre.

Másnap ismét nem túl jó hírrel hívott fel. Szilveszter révén még egy kicsit fenn maradt éjfél után tv-t nézni, amikor éjjel 1 óra táján belépett a parancsnok a tv szobába és mindenkit elküldött aludni, persze másnap jelenés az irodájában, mert későn már tilos tv-t nézni. Az a 10 katona, akik ott voltak, mindenki egy figyelmeztető papírral lett gazdagabb, és fenyegetés persze, hogy hadbíróság és börtön. De tv nézés miatt?? Ki hallott még ilyet??

Utánna pár nappal még egy 'balhé' kirobbant, a parancsnok megtalálta a katonaképeket, ami elvileg nem tilos. De az volt a probléma, hogy a parancsnok szerint ezek a képek azért készültek, hogy információval szolgáljon az ellenségnek, merre vannak a szolgálati helyek és hogy néz ki a katonaság területe, stb... Csak az a vicces, hogy drótkerítés van a katonaság körül, szóval bárki láthatja, hogy hol vannak ezek a pontok és, hogy néznek ki a belső területek. Szóval megint egy hülye indok, hogy papírt kelljen írni és hadbíróság és börtön... Ez az egész egy pszichikai harc, próbálja a parancsnok mindenki egyéniségét megtörni, és mutatni, hogy ő magasabb rendű és bármit megtehet a szerencsétlen katonákkal. Ezt nem könnyű elviselni, főleg hosszú hónapokon keresztül...

Az az egy szerencséje van páromnak, hogy sofőr a seregben és ha börtönbe küldik, nincs ki vezesse a teherautót... Most úgy néz ki, hogy van vagy 5 figyelmeztető papírja, és várja, hogy mi fog történni. Más katonák már 3 papírral börtönbe kerültek.
Volt akit elkaptak, hogy dönert rendelt magának és rögtön ment a börtönbe. Igen ám, mind erre nem lenne szükség, ha olyan ételt adnának, amit meg is lehet enni. Meg lenne több telefon fülke, nem csak 2-3 a több száz katonára. Elég embertelen körülmények vannak.
Nade hamarosan ennek vége, és soha többet nem kell foglalkoznunk a katonasággal. :)) Így legyen!!!!
A szabadnapokat tekintve sem az valósult meg aminek lennie kéne. Minden második hétvégén elvileg eltáv van 9-től 4-ig. Ilyen irány a netkávézó és fel sem kelünk, amíg Kadirnak vissza nem kell mennie. Utóbbi időben 1,5 hónapig nem kapott szabadnapot, mindenféle kifogást találnak ki, hogy miért nem. Ez már egymagában nehéz, de az utóbbi időben új katonák érkeztek a seregbe és megjelentek a lopások... Valamelyik nap eltünt Kadir pénztárcája, nem minta lett volna pénz benne, csak a bankkártyák, fényképek telefonszámok... Később valaki megtalálta a pénztárcát a mosdóban. Szegénykém azzal töltötte az idejét, hogy a fényképeimet tisztogatta, mivel neki ott nincs más vígasza, csak ha a képeimet nézi...
Következő, valaki ellopta a szabadnapos kiskönyvét. Így adott volt, hogy miért nem kaphat megint szabadnapot. Ekkor már majdnem 2 hónapja nem láttuk egymást. Meg merném kockáztatni, hogy valamelyik parancsnok keze van a dologban, csakhogy még több problémát okozzon. Párom leleményes volt, rögtön az irodába szaladt és kért egy új kiskönyvet, de 2 parancsnok engedélyt adott a szabadnapra 1 pedig nem. Határtalanul boldog voltam, hogy végre láthatom, de amint visszaért a seregbe rögtön jött a hideg zuhany. Már megint.... Újabb figyelmeztető papír mert elment szabadnapra holott egy parancsnok nem engedte el, az nem számít, hogy 2 igen...


A jóhír, hogy Kadir február 20 környékén fog leszerelni. Ez is milyen érdekes, hogy a leszerelés előtt 2-3 nappal mondják meg konkrétan, hogy mikor szerel le pontosan. Bár a levegőben még ott van egy 1 hetes börtön büntetés szaga... Itt a "hatalmas" nagy bűnök elkövetése után. Mondanám nevetséges, ami ott zajlik, de ez mind komoly.
Mivel a szülővárosa közelében katona, úgy beszéltük meg először meglátogatja a családját, hamár ott van és utánna jön Antalya-ba. :))))

Már én is megvettem a repjegyem, már nagyon izgatott vagyok a találkozás miatt és jobban várom, mint bármit is a világon...
Én február 27-én repülök Bécsből Sun express-t választottam. A jegyek sokkal olcsóbbak Bécsből, a másik meg Magyarországról még nincs közvetlen gép, csak Bécsből.
Hál Istennek olcsó buszjegyet is találtam Bécsbe, ami közvetlen a repér előtt tesz le. Így összesen 25.000 volt a repjegy és a buszjegy. :))
Már csak ki kell várnom a 27-ét. :))))

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Felső Düden Vízesés

Mit nézzünk meg Antalya-ban

Török riviéra luxushotelei