Üdv Mindenkinek!

Azoknak a táborába tartozom, aki nem egy hétköznapi életformát és kapcsolatot választottak. Mondhatni nem egyszerű, de újra és újra ezt választanám. Majdhogynem 2000 km van közöttünk, ami olyan távol, de mégis olyan közel van....

A sok megpróbáltatás, utazás és várakozást követően 2011 februárjában összeköltöztünk. Azóta együtt élünk, de sokkal nehezebb, mint előtte. Ez az igazi megpróbáltatás.... A két különböző kúltúra, az összeszokás, és még sorolhatnám... De a türelem és persze a kompromisszum rózsát terem, 2015-ben összeházasodtunk és egy macskával is bővült a családunk.

Az egyik ok, amiért blogot írok, hogy annyi negatív példát hall az ember, ennek ellenére mégis LÉTEZIK POZITÍV!!!!

A másik ok, hogy szeretném megismertetni veletek az én kis történetemet, segíteni azoknak a lányoknak, akik hasonló cipőben járnak. Valamint bepillantást a török kultúrába, életbe, a gyönyörű helyekbe...


Oldalak

2014. november 21., péntek

Kirándulás Meis-re

Az előző bejegyzében már írtam a tartózkodási engedély körüli mizériáról. Ha valakit sürget az idő és valami miatt nem tudja elintézni az engedélyt vagy esetleg a 14 napos távol tartozkodási limitbe nem fér bele (mint pl. és sem), akkor a legegyszerűbb megoldás, ha gyorsan egy kilépés-belépést csinál az ember. Ha még szezon van akkor több a lehetőség. De november révén már nem sok mindenből lehet válogatni. Antalyahoz 2 közeli lehetőség van, ami a kompokat illeti. Az egyik, indul és Észak Ciprusra, Girne városába érkezik, de ez még török föld és onnan még buszozni kell a határig, vagy a másik megoldás, hogy Kas-ról egy 20 perces hajóút Meis (Kastelorizo) görög kis szigetecske. Én ezt az utóbbi megoldást választottam, a menetrend és a könnyebb elérhetőség miatt.

Távoli kis sziget Meis 
Szezonban minden nap, novembertől viszont már csak 1 héten egyszer, szombaton megy a komp. Reggel 10 órakor indul és 16:00kor fordul. Kas-ban van néhány cég, akik erre a vízumos dolgokra vannak specializálódva és rajtuk keresztül könnyedén meg lehet oldani mindent. Én a Kahramanlar Turizm ve Yatçilik céget választottam, ami a kikötőben található. A kérésük annyi volt, hogy a hajó indulása előtt 1 órával legyek ott. Reggel időben elindultunk Antalya-ból, egy 3 óra alatt oda is értünk Kaş-ba, egy gyors reggeli leves, majd irány a kikötő.  



A szervezés törökös volt. Elkérték az útlevelet ugye hamarabb, majd semmi ellenőrzés nem volt a törököknél csak egy névsorolvasás és már a kompon is voltam.  A hajón vısszaadták a pasportot egy kontrollra, majd mikor leszálltunk a hajóról, szintén semmi ellenőrzés csak egy face control, újra visszaszedték az útlevelet és csak mikor visszaértünk Törökországba + 1 óra várakozás, akkor kaptam vissza az útlevelem… Ne kérdezzétek miért, én sem értem... Ezért mondtam, hogy törökös volt a szervezés. Furcsa volt, hogy a görögöknél egyáltalán nem volt nálam útlevél és mikor fel kellett szállni a hajóra, semmi ellenőrzés, Aggódtam is, hogy hogyan fognak átengedni útlevél nélkül a határon, de nincs is semmilyen határ. Meg a többi utastársam is nagyon nyugodt volt, szóval csak mentem utánuk. :)

5 óra szabadidő volt a kis szigeten, ami bőven elég a bejáráshoz. Akinek lehetősége van, az tényleg menjen el oda, mert egy kis ékszerdoboz a sziget. Kastelorizo vagy Megisti vagy egyszerűen csak Meis néven ismeretes, Görögország legkeletibb pontja, mindössze 9,2 km² és csak 3 km-re fekszik a török partoktól. Az ókortól a második világháború kitöréséig fontos kereskedelmi szerepet töltött be. A XX. század elején még 15 ezren lakták, ez a szám mára kb. 300 főre apadt. A második világháború bombázásai után az itt élők tömegesen vándoroltak ki (főként Ausztráliába). A szigettel azonos nevű kikötővároskát az Égei-tenger egyik legfestőibb településeként tartják számon. A parton álló fehér, neoklasszicista stílusú házak, színesre festett ajtaikkal, spalettáikkal érdekes látványt nyújtanak. Még filmet is forgattak már itt.













Voltam fent a 15. Századi johannita kastélyba a dombtetőn, ahonnan csodás panoráma tárul a szemünk elé. Megnéztem a mecsetet a kikötőben, a Szent Konstantin és Szent Mikós templomot, a múzeumot, de csak kívülről. Vasárnap révén sajnos minden zárva volt a szó szoros értelmében. Nagy lakat ott volt mindenen. A közelben még egy kis sétára van egy likyai sziklasír is. 












Kék barlang bejárata
1 óra alatt be is jártam mindent, majd a kikötőbe visszasétálva találtam egy hajóskapitányt, aki egy túrára verbuválta az embereket, méghozzá a Blue Cave-hez (Kék barlang). Hát mondom időm, mint a tenger, így elmentem. 1 órás túra volt a sziget dél-keleti részén található és egy fantasztikusan gyönyörű élményben volt részem, kár lett volna kihagyni. Nagyobb hajóval mentünk a barlangig, majd ott 10-10 fős csoportban átszálltunk egy motorcsónakba és azzal lehetett csak bemenni a barlangba. Így is kellett várni, míg a hullámok elmennek, mert csak akkor lehetett besurranni. A motorcsónak padlójára kellett ülni és behúzni a fejet, mert tényleg olyan szűk és kicsi volt a bejárat, hogy máshogy nem fértünk volna be. Belül, ami a szemünk elé tárult az meseszép volt. Ahogy egy kis fény beszivárgott olyan szín kavalkádot eredményezett, amit még életemben nem láttam. Úgy nézett ki, mintha alulról világoskék fénnyel valaki megvilágította volna a tengert. Csak ámultam és bámultam…



Majd amit még imádtam, hogy 2 caretta caretta (álcserepes teknős) végig ott volt a kikötőbe és ott úszkáltak és egy karnyújtásnyira voltak tőlem. Nem zavartatták magukat, elúszott jobbra, én követtem, majd vissza balra és meg mentem mellette a parton, és nem féltek... Néha feljöttek levegőt venni, eszméletlen volt ... Egy nagy szívfájdalmam azért volt, hogy minden be volt zárva. Képzeljétek még a  duty free bolt sem volt nyitva, ezt nem akartam elhinni. Kérdeztem ott a helyieket, hogy legalább egy marketet mutassanak, de arra meg az volt kiírva hogy szieszta miatt zárva, nyitás 17:00kor, nekem meg 16-kor ment vissza a komp.... Egy kis darab kolbászt sem sikerült venni, sőt még egy mágnest sem.... Így beültem egy kávézóba inni egy tejes kávét, mivel az legalább nyitva volt. :)












Jó kis csapat gyűlt össze a túrára. Negyede volt csak a kiránduló az emberek nagyobb hányada a vízum miatt érkezet. Látták, hogy egyedül vagyok, mivel a páromnak nincs schengen vízuma, így őt nem engedték átjönni még egy délutánra sem a görögökhöz, addig Kaş-on várt rám. Sokan odajöttek a kompon és egy par jó szót mondtak meg kérdezgettek. Aztán beszédbe elegyedtem egy ıdősebb kanadai párral, akik a likyan way túraútvonalat gyalogolják le és sátorban alszanak. Fethiyétő indultak és Antalya a végállomás, egy 2 hónapos túra. Átlagban egy nap 15 km-t gyalogolnak. Meg ezen kívül egy idősebb francia hölggyel beszélgettem, akinek nyaralója van a Kaş-on és télen itt van Törökországba, ide menekül a francia hidegek elől. :)


2014. november 17., hétfő

Törvény változások a tartózkodási engedéllyel kapcsolatban

Ismét elébe kerültem a tartózkodási engedély meghosszabbításának és nem meglepően, de ismét falakba ütköztem. Nem is kicsikbe…. 2014 márciusában voltak a törvényi változások, jobban mondva szigorítások. Ezekkel egyáltalán nem könnyítették meg az ember dolgát, sőt nekem azaz érzésem, hogy vagy arra megy ki a játék, hogy:
  •     Az emberről minél több pénzt gomboljanak le és hosszas procedúra elé állítsák őket, vagy
  •     Házasodjanak össze a párok az egyszerűbb papírozás érdekében

Idén is többször jártam meg az antalyai Emniyet Müdürülğü-t, de egyik alkalommal sem jutottam előrébb. Sajnos olyan káosz van a hivatalokban, hogy még egy korrekt tájékoztatást sem lehet megoldani. Interneten utána jártam, hogy milyen dokumentumokra van szükség, erre persze mikor be akartam adni, a tartózkodásim meghosszabbítására a papírokat, akkor szóltak, hogy ez meg az még hiányzik. De a hivatalba is attól függően, hogy melyik ablakhoz kerül az ember mondanak különböző információkat az ott dolgozók. Persze sorszám sem volt már, mire a párom úgy kiakadt, hogy nem kis botrány kerekedett a hivatalban. Kiabálás, főnök irodája, ott folytatva a kiabálást, vissza az információs ablakhoz, újabb szóváltás… 2 óra puffogással és a kiabálással telt és persze 0 intézkedés. De annyit elértünk, hogy (elviekben) konkréten megmondták mi hiányzik és milyen papírokat kell pótolni. Jah, és figyelmünkbe ajánlották, ha szeretnénk sorszámot akkor a nyitás előtt fél órával jöjjünk ide, mert egy nap csak 100 sorszámot adnak ki és akik kapja marja…. Jó a szisztem, olyan törökös.  :)

Akkor jöjjenek a kért papírok az új törvény szerint:
  •     4 db igazolvány kép
  •     Bankszámla bemutatása, amin elegendő pénznek kell lennie, 1 évre 6000 dollárt    kérnek (hesap hareketi vagy extre ha a kártya hitelkártya)
  •     Útlevél fénymásolat (képről és a vízum pecsétről is)
  •    Biztosítás (Sağlık sigortası). Itt van a kutya elásva, mert a külföldi biztosítást/               magánbiztosítást nem fogadják el, csak a törököt. Ja és minimum 1 évre lehet              megkötni, ami kb. 800 TL.
  •  Albérleti szerződés, ami közjegyző által van hitelesítve (persze nem ingyenes). Ennek a neve kıra kontratı noter onaylı.
  •    Lakás papírja lefénymásolva (tapu)
  •    Adószám (vergi numara)

Ha valaki nem albérletbe lakik, hanem a barátja, párja lakásába és nem fizet albérletet akkor pluszba be kell nyújtani a következőket:
  •      Az illető személyi igazolványa (kimlik)
  •     Fizetési kimutatása (Maaş Bordrosu)
  •     Egy nyilatkozatot ki kell tölteni, hogy valóban együtt lakunk és vállalja a felelősséget értem


A beszerzett papírokkal újra elmentünk az Emniyet Müdürlüğü-be és még időbe, hogy sorszám is legyen. Reggel 9-kor, 45 perces sorban állás után megkaptam a 64. Sorszámot. Hát délután valamikor kerültem sorra, de újabb nem várt gondok jöttek. Ha az illető bejelentett lakcíme nem ott van, ahová a Tapu szól, már bukott a mutatvány. A legjobb még most következik, mivel már nem kék kiskönyv a tartózkodási engedély, hanem már plasztik kártyát adnak, így mire az elkészül, az beletelik 3 hónapba.  És ez alatt a 3 hónap alatt 14 napnál hosszabb időre nem lehet elhagyni Törökországot. Nekem már megvolt karácsonyra a repjegyem Magyarországra és persze 3 hétre szól. Jeleztük, hogy nem lehetne-e meggyorsítani a folyamatot, hogy hamarabb kézhez kaphassam a tartózkodásit vagy valami. De NEM. Kérdeztük akkor mi a teendő? A válasz ne hagyjam el az országot 14 napnál többre, oké ez szép és jó, de megvan a repülőjegy. Nincs mit tenni, ha tovább maradok távol 14 napnál, akkor elveszítek minden eddigit és ha visszajöttem lehet elölről kezdeni az egészet, a papírok bemutatását, sorban állást, újra kifizetni mindent. Amihez nem igazán van kedvem és idegrendszerem sem. A megoldás: kilépni az országból és visszajönni turista vízummal, ami 3 hónapig érvényes.  Majd utána összeházasodni, hogy erre a procedúrára ne legyen szükség a jövőben… 


2014. október 21., kedd

Speciális opera koncert

Október 1-3ig egy 3 napos rendezvényen, egészen különleges estnek adott otthont a 2000 éves Aspendosi antik színház. Természetesen ez a rendezvény is az opra rajongóinak kedvezett. :) 
A múltkori opera után nagy örömmel néztem elébe az estnek... A rendezvény azért számított különlegesnek, mert nem egy konkrét operát adtak elő a kiváló énekesek, hanem a leghíresebb darabokból ragadták ki a legismertebb részeket.

A koncerten ismét az Antalyai Állami Opera együttes előadásában történt, egy majdnem teltházas színház előtt.
Énekesek: Nurdan Küçükekmekçi (sopran)
                 Aslı Ayan (Sopran)
                 Medine Tuganova (mezzo sopran)
                 Göksel Yaran (tenor)
                 Serhat Konukman (bariton)
A fellépők neve már ismerős volt, mivel ők énekeltek a "La Traviata" előadason is szeptember elején.

A program repertoárjából:

- Mozat: Figaró házassága
- Brahms: Magyar táncok
- Bizet: Carmen
- Verdi: Aida
- Rossini: A sevillai borbély
- Verdi: Traviata (Brindisi)
- Guonod: Romeó és Júlia
- E. di Capua: O sole mio
- Lehar: Meine Lippen
- Puccici: Bohám élet
- Delibes: Lakmé
- Verdi: Rigoletto
- Puccini: Turandot (Nessum Dorma)
- Mozat: Don Giovanni


2014. szeptember 11., csütörtök

21. Opera és Balett Fesztivál

Augusztus 30-án megnyitotta kaput az Aspendosi ókori színház az opera rajongói előtt. Szakítva a hagyományokkal, idén nem júniusban került megrendezésre a fesztivál, hanem augusztus- szeptemberben. Ezt a színház renoválásának tudhatjuk be. Minden előadás 21 órakor kezdődik, kapunyitás 20:15.


Az Opera és Balett Fesztivál 1994 óta kerül megrendezésre a Kulturális Minisztérium és az Állami Opera és Balett Főigazgatóság kooperációjával. 1996 óta lett internacionális a rendezvény, évről évre egyre több látogatót vonz a 2000 éves színházban megrendezett kalasszikusok.

 Program:

08.30: AIDA, Verdi híres operája az Izmiri Állami Opera és Balett egyesület előadásában. Aida, etióp hercegnő történetét meséli el, akit az egyiptomiak elfogtak és rabszolgává tettek.

09.03: Notre Dammi toronyőr a Mersini Állami Opera és Balett társaság közreműködésével. Quasimodo és szerelme, Esmeralda kálváriára jelenik meg a színpadon.

09.06: Operett Gálaest került megrendezésre a Budapesti Operett és Musical Színház jóvoltából. A csodálatos és színvonalas 2 óra 50 perces előadáson felcsendül néhány klasszikus, mint például a Csárdáskirálynő és néhány híres musical darab is. Körül belül 1500 néző lelkesedett a nézőtéren.

09.10: La Taviata az Antalyai Állami és Opera együttes fellépésében. A 3 órás opera előadásra sikerült nekem is ellátogatni. Fantasztikus élményben volt részem és remélem valamelyik másik darabot is sikerül megnéznem…  Verdi 3 felvonásos műve,  A kaméliás hölgy Dumas regény feldolgozása.











09.13: HAREM opera bemutatása az Ankarai Állami Opera és Balett együttes fellépésével. Egy szerelmi történetet dolgoznak fel az oszmán szerájban.

09.17: ATTILA szintén az Ankaraiak előadásában fog történni. Verdi operájában Attila, a hun lerohanja Itáliát, majd a nagy ünneplésben egy csapat elfogott amazon rabszolgát vezetnek be. A Rómaiak vezetője Odabella, kijelentette, hogy az Itáliai nők mindig védeni fogják az földjüket. Attilát lenyűgözte a nő bátorsága és felajánlotta, hogy egy kívánságát teljesíti. Odabella egy kardot kért, Attila a sajátját adta oda és ez okozta a vesztét.

09.20: TOSCA előadja az Antalyai Állami Opera és Balett kórusa a Török Filharmonikusok és az olasz Taormina opera kíséretében. Puccini három felvonásos drámájában Napóleon támadása elevenedik meg Itália ellen.



09.24: Hercules lesz a záró előadás a színházban, amit szintén az Antalyaiak adnak elő.


2014. augusztus 28., csütörtök

Göynük Kanyon

Aki egy kicsit spotosabb tevékenységre vágyik és olyan helyet keres, ami nem a tömegturizmus színhelye, akkor az mindenképen látogasson el a Göynük Kanyonba. Egyrészt csodálatos a táj, másrészt lehetőség nyílik body raftingolni is. J
A kanyon Kemer régióban található, Göynük üdülőfalu határán. A Beydağ Nemzeti Park része, 6 km-re északra fekszik a D400as főúttól. Gyalog és biciklivel is jól megközelíthető. Aki a Líkiai út (Lycian way) túraútvonalat követi, szintén ezen a területen fog áthaladni.

A bejárattól jeep viszi a vendégeket a kanyon bejáratához, ami még újabb 1,5 km, a szintkülönbség pedig 200 méter. Megérkezvén ott neoprén ruhával, vízi cipővel és sisakkal felszerelkezve máris indulhatunk a kanyonba, túravezető segítségével.


Mindösszesen 1 km hosszú a kanyon, néhol úszni, néhol mászni, de a legtöbb helyen gyalogolni kell a frissítő 15°C vízben. A látvány önmagáért beszél, az ember nem bírja ki, hogy ne álljon meg folyamatosan és ne pásztázza a környezetet. A kanyont 2 millió évvel ezelőtt vájta ki a víz a sziklákból, a kövek oldala szinte teljesen simára van koptatva. Nyáron a folyó a legmélyebb ponton 3,5 méter, viszont télen és tavasszal mikor több eső esik, a víz szintje minimum 3 méterrel megnő. 






Még a kanyon első részénél van egy érdekes látkép, ahogy haladunk a vízben egy hatalmas szikla alatt kell átsétálni, amit egy földrengés alakított így ki 1,5 millió évvel ezelőtt. Szerintem ez az egyik leglátványosabb és legszebb része a kanyonnak. A hatalmas kő előtt balra van egy kis beugró rész, egyedül ott található csak igazi naturális iszap, a többi helyen aprókavicsos a kanyon. Kiváló alkalom, ha valaki egy kis iszappakolást szeretne. J
Továbbhaladva, néhány nagyobb kőről ugrálni is lehet, ahová mélyebb a víz.




Körül belül a kanyon felénél érkezünk meg a legnehezebb részhez. Itt a túravezető bakot tart és úgy kell a kezünk és lábunk segítségével feltornázni magunkat. Visszafelé már jóval könnyebb innen lejutni, mert a természet csúszdaformára csiszolta ki a köveket, így csak egyszerűen lecsúszunk. J  
Ha megmásztuk a sziklát, akkor elérkezünk egy 200 méter hosszú barlanghoz. Ha a bejárathoz állunk onnan már lehet érezni a hűvös levegőt, ami kiáramlik a barlangból. 20 métert lehet bemenni, utána felfelé kezd ívelni a lyuk. Télen innen is víz ömlik a folyóba.

Innen már alig van hátra a vízesésig, ami 2 oldalról zúdul le. Egyben ez is a vége a Göynük Kanyoni túrának, majd ugyan azon az útvonalon tudunk visszajutni a kezdőpontra.


2014. április 21., hétfő

Sillyon antik városa

A D400-as főútvonaltól 8 km-re, Perge és Aspendos között található a romváros 214 méter magasan. Gebiz (Macarköy) illetve Kadriye üdülőfalu felől is megközelíthető autóval, a főútról még ki van táblázva, de ahogy letérünk, csak törökösen már a helyiektől kell kérni az eligazítást.



A feltárt leletek alapján úgy tartják, hogy a várost a Trójai háború után alapították és hasonló fontos szerepet töltött be a történelemben, mint Perge vagy Side városa. A terület lakott volt a hellenisztikus, római, majd bizánci és a szeldzsuk időszakban is. A települést városfal vette körül, amit a két végén 2 torony fogott közre, ami a védelmi funkciót látott el. A régészek feltártak egy agórát, valamit, két színházat. A nagyobb rendes színházként a kisebb, pedig odeonként funkcionált. A földrengéseknek köszönhetően nem sok minden maradt meg belőlük.










A domb tetején lakóházakat tártak fel, egyesek 2-3 szobával is rendelkeztek, belülről a kövek szépen dekorálva voltak. Némelyik házhoz kis víztározó is tartozott, melyek egy palackoz hasonlítottak a legjobban.  Ezeknek a szája vagy négyzet, vagy félkör alakúra volt kialakítva. Mindegyik víztározónak lyuk van a tetején, amit egy kővel tudtak lezárni. Vízvezetéket is találtak, amit a sziklába vájtak bele, a mai napig is itt folyik egy kristály tiszta patak, amiből inni is lehet. A helyi emberek erre esküsznek és ezt használják főzéshez, állatok itatásához és egyszerű fogyasztásra is, annak ellenére, hogy a faluban vezetékes víz is van.


Amikor perzsa megszállás alá került a terület a várost bástyaként használták, majd amikor megérkezett Nagy Sándor és kiűzte a perzsákat, a város ellenállt. Sillyon azon kevés városok közé tartozott, amit Nagy Sándor nem tudott elfoglalni.






A romváros sajnos nincs feltárva rendesen, elég gazos a környezet, ami a legjobban látható és, ami megmaradt, az az alsó városfal, a bástya és egy torony.




2014. április 12., szombat

Antalya turizmusa 2013 számokban

Antalya az egyik legfontosabb turisztikai desztináció a világon. Ezt az is mutatja, hogy a 2012-es évhez képest 8%-al növekedett a nagyvárosba érkező külföldi nyaralók száma. Mégpedig számokban: 12 millió 66 ezer turista, ebből 3 millió 338 ezer nyaraló érkezett Oroszországból és ezzel listavezetőek a nemzetek érkezését tekintve. Az érkezettek nagy száma landolt az Antalya Nemzetközi Repülőtéren (11,2 millió), de meg kell említeni az egyre több utast fogadó Gazipaşa Repteret is, ahová 130 ezer vendég érkezett.




Nem elhanyagolható a hajóval (Cruise) érkezettek száma sem, ami szintén növekedést mutat. Összességében, beleértve Antalya, Alanya, Kaş, Finike és Kemer kikötőjét 230 ezer turista választotta a tengeren való utazást.



Ami a nemzeteket illeti, első helyen Oroszország áll, őket követi Németország 2,8 millió nyaralóval. Harmadik a listán Hollandia 547 ezer turistával. Magyarországról közel 90 ezer látgató érkezett Törökországba. Amire még érdemes felfigyelni egyre növekszik az arab területekről érkezők száma valamit a rekorder 2013-ban Izrael volt, 193%-os növekedést mutattak a statisztikák az Izraeli piacon.

Ez a sok turista mivel is tölti az idejét a nyaralás alatt? A luxus hotelek által nyújtott kényelem és a kék zászlós tengerpartok élvezése mellett a térség kulturális látnivalóit keresik fel nagy százalékban az itt nyaralók. 2013-ban is a legtöbbet felkeresett múzeum a demrei Szent Miklós templom, 533.269 belépővel. Ez a templom zarándokhelynek számít az ortodox katolikusok körében, itt őrzik Szent Miklós szarkofágját is. A második Myra sziklasírjai lettek 465.696 látogatóval, ami érdekes, hogy Demre és Myra a történelemben szinte mindig együtt vannak említve és csak 5 km-re találhatóak egymástól, mégsem megy mindenki Myrába, aki ellátogat Demrébe. Pedig új ásatásokat folytatnak Myrában és tavaly, ennek eredménye képen fel is tártak egy kis kápolnát.










A lista harmadik helyezettje az Alanyai vár 421.200 turistával. Majd szorosan következik Aspendos 399.267 és Phaselis 204.024 látogatóval. A listán továbbá helyet kap Perge, Sidei színház, Olympos, Patara. És csak ezek után következik nagy meglepetésre a híres Antalyai Régészeti Múzeum, ami a 2. Legnagyobb az isztambuli után 136.587 érdeklődővel.











Évek óta Demre vezeti a látogatottsági listát, így a térség kormányzója Sebahattin Öztürk indítványozta, egy repülőtér építését. Bár az agrárváros fő bevételi forrása a mezőgazdaságból származik, de e reptértől várják a turisztikai fejlődést. 


2014. március 16., vasárnap

Antalya legkisebb mecsete


Ha valaki a legkisebb mecsetet keresi, akkor irány a kikötő. A legtöbb ember sajnos elsétáll mellette, mert nem a hagyományos mecset stílusjegyeit viseli, csak akkor győződik meg az ember, ha meghallja a müezzin imára hívását. Az Iskele Mecset az 1900-as évek legelején, a már igencsak hanyatló Oszmán Birodalom idejében épült, közvetlen a városfal lábánál. A mecset mindösszesen 46 m², kisebb, mint egy panel lakas.  J


Hatszögletű alaprajza van és az egyszerűség jegyeiben épült, Kenan Pasa megbízásából. A hexagonális formát 6 boltív és 6 oszlop köti össze és 3 boltíves ablak adja a belső tér természetes megvilágítását. A minaret a mecset délnyugati oldalán található, és ami érdekes, hogy szinte egymagas a mecsettel.  Az itt felvezető lépcsőkön lehet bejutni. A mecset teteje nem a megszokott kupolás, hanem cseréppel van fedve és piramis formára emlékeztet. Az imádkozáshoz a rituális mosakodást a mecset melletti kútnál szokás megejteni, viszont itt a kút közvetlenül a mecset alatt található. Tehát a földszinten van a kút, az említett lépcsőkőn lehet feljutni az első emeletre, ahol az imádkozásra szolgáló kék szőnyeggel befedett rész van a többi berendezéssel együtt.




Egyes források úgy tartják, hogy a szedszuk időkben is állhatott itt egy mecset, ami nem maradt meg, és ennek a helyére épült az Iskele dzsámi.  1952-ben renoválták ezt a mészkőből készült épületet és azóta is ott áll és látogtható. 


2014. február 21., péntek

Termessos – Karain Barlang

A minap tettünk egy kis kirándulást Antalya környékén. Ha már kimozdulunk, akkor minden szóba jöhető látnivalót meg szerettünk volna nézni. A terv Evdir Han (karavánszeráj), Termessos ókori romvárosa és a Karin barlang hármasa volt.

Evdir Han 20 km-re Antalyatól, a Korkuteli felé (Pamukkale-Denizli irány) vezető úton található. A főúton ki van táblázva, így nem nehéz megtalálni. Odaérve tapasztaltuk, hogy elég gazos, nem nagyon foglalkoznak vele az emberek. A karavánszeráj a 13. Századból származik, a szeldzsukok ideje alatt épült. Körbesétálltunk, majd mentünk is tovább Termessosba, ami még egy jó 15 km innen.




A főúttól 9 km, kanyargós, néhol meredek út vezet felfelé 1600 méterig. Csak is autóval megközelíthető, ne próbálkozzunk gyalog. 5 TL a belépő, de ha valaki rendelkezik Múzeum kártyával, azzal természetesen ingyenes. Felérve tapasztaltuk, hogy a felfelé kocsikázás csak a kezdet volt. Innen még jó 20-30 perces  kemény séta következik tovább, felfelé.

Termessos a Güllük hegy (Nemzeti Park) oldalában található. A város szerepel az UNESCO listáján is, mint lehetséges világörökségi rész a közeljövőben. Arról, hogy a várost kik alapították nem sokat tudni, de az bizonyos, hogy anatóliai származásúak voltak, a Pisidiai nemzethez köthetők. A város lakói feljegyzések alapján magukat Slyminek hívták, amely név a hegy Solymos névből, aki Anatólia istene és később feltehetően Zeusszal azonosították. A Pisidiai népek nemcsak a hettitáknak, hanem a perzsáknak is okoztak fejtörést, sőt Nagy Sándor hódításainak is ellenállt. De a város mégis szép lassan hellenizálódott, a Pergamoni Királysághoz tartozott, majd a rómaiak kebelezték be.Termessos lakosai, a város fénykorában elérhette a 150.000 főt is, híresek voltak a hacosaikról és kitartó csatározásaikról. Termessos volt az egyetlen város, amely saját pénzérméin soha egyetlen római császár arcképét sem jelenítette meg. Termesoss speciális földrajzi helyzete okán viszonylag védett volt, bukását végül természeti katasztrófa okozta. Feltehetően i.sz. 518 körül egy földrengés lerombolta a város vízvezeték rendszerét, ami ezután elnéptelenedett.


Még mielőtt elindulnánk felfelé a parkoló melletti tisztáson láthatjuk Hadriánusz kapuját, és a kapu előtti fán boldogan játszadozó mókusokra figyelhetünk fel.  :) A másik oldalon megannyi szarkofágot tekinthetünk meg, sokszor egymás hegyén hátán összezsúfolva. Ezekre nem a díszesség jellemző, de a hierarchikus temetkezés itt is megfigyelhető.  Sajnos az összes ki van fosztva, de ettől függetenül lebilincselő látványt nyújt.












A Királyok útján kell elindulni felfelé, 15 perces séta után elérkezünk az alsó városfalhoz, ahol meg is pihentünk egy kicsit. Majd továbbhaladva a gymnasium épület együttese következik, vele szemben pedig feltehetőleg egy kőbánya volt. Innen szállították a köveket az építkezésekhez a városba. 













Ha újra elkezdünk felfelé sétállni, már láthatóvá válnak a második (felső) városfal kövei. Már innen is csodálatos kilátás nyílik. Annak idején a fő út vagy valamilyen fontos út itt futhatott. Oszlopfőkkel, szobrokkal, különféle domborművekkel és díszítésekkel volt övezve. A romok közt sétállva találtunk szobor maradványt, több írással díszített követ a római időkből... Szinte semmi sincs helyreállítva a városban, a földrengés hatalmas pusztítást végzett. Ha egyszer nekiállnak a régészek feltárni a várost, bisztosra veszem sok meglepetést tatogatnak még a kövek és a föld alatt rejtőző felfedezetlen leletek. Egy jó fél órát el is bóklásztunk itt, majd ismételten még mindig vezetett az út tobább felfelé.











Egy földalatti ciszternát is láttunk, ami 5 helyen körbe van kerítve és le lehet nézni legalabb 15 méter mélyre. És utánna lassan meg is érkezünk a város központi helyére az Agórához.  A piacteret Artemisz templom maradványa, egy jó állapotban fennmaradt tanacs terem és az egész ókori világ leglátványosabb fekvésű színháza szegélyezi. 














A színház 5000 fő befogadására volt képes 8+16 sorban. Itt időztünk a legtöbbet, ezzel a látvánnyal nem lehet betelni. A termessosiak tudtak, hogy kell élni és azt is, hova építkezzenek. A képek nem feltétlenül jól adják vissza a látottakat, ezt élőben kell látni!!!
















Termessostól 20 perces autóútra van a Karain barlang, észak-nyugatra. A kréta földtörténeti korban kialakult mészkőbarlang ha Antalyaból indulunk 30 kilométerre északra található 430 méteres tengerszint feletti magasságban (szintén meg kell mászni). A barlang több részből áll, egyes részeit kalcit falak és szűk járatok választják el egymástól. Jelentőségét őskőkori régészeti leleteinek köszönheti, találtak a régészek a paleolit, neolit és korai bronzkorból származó bizonyítékokat, a barlangot 25 ezer éven kereszül lakták. A korai és a középső paleolitikumból tűzkő és kovakő eszközöket, fúrókat, szegeket és nyílhegyeket tártak fel. A korszak végéhez már kőpengés sarlók és csontból, valamint szaruból készült eszközök is köthetők. 


A helyszínen ezenkívül előkerültek a neandervölgyi ember csontmaradványai is.  Amit feltártak, minden az Antalyai Múzeumba szállítottak, a barlangban nem sok minden található, ez az, ami csalódást okozott. A termek különféle fénnyel meg vannak világítva és ennyi. Sanjáltam, hogy több mindent nem láttunk ott, de egy csodáltos, kultúrában bő napot töltöttünk el.