Üdv Mindenkinek!

Azoknak a táborába tartozom, aki nem egy hétköznapi életformát és kapcsolatot választottak. Mondhatni nem egyszerű, de újra és újra ezt választanám. Majdhogynem 2000 km van közöttünk, ami olyan távol, de mégis olyan közel van....

A sok megpróbáltatás, utazás és várakozást követően 2011 februárjában összeköltöztünk. Azóta együtt élünk, de sokkal nehezebb, mint előtte. Ez az igazi megpróbáltatás.... A két különböző kúltúra, az összeszokás, és még sorolhatnám... De a türelem és persze a kompromisszum rózsát terem, 2015-ben összeházasodtunk és egy macskával is bővült a családunk.

Az egyik ok, amiért blogot írok, hogy annyi negatív példát hall az ember, ennek ellenére mégis LÉTEZIK POZITÍV!!!!

A másik ok, hogy szeretném megismertetni veletek az én kis történetemet, segíteni azoknak a lányoknak, akik hasonló cipőben járnak. Valamint bepillantást a török kultúrába, életbe, a gyönyörű helyekbe...


Oldalak

2011. december 20., kedd

Hires magyarok Törökországban

Thököly Imre Emlékház (İzmit - Kocaeli):

2008. november 14-én nyílt meg Izmitben – mely ma Kocaeli nagyváros része – a Seka parkban a Thököly Emlékház, amely az 1701–1705 között száműzetésben itt élő Thököly Imrének állít emléket. A ház mellett többnyelvű emléktáblát helyeztek el. 2005-ben, halála 300. évfordulóján utcát neveztek el róla.

A gyermek Thökölyt 8 évesen Apafi Mihály erdélyi fejedelem kinevezte Máramaros, majd Árva vármegye főispánjává. Wesselényi-szervezkedés bukása után Erdélybe menekült. Itt bekapcsolódott a Magyar Királyság elleni harcokba, majd 1680. január 8-án a felkelők fővezérükké választották. 1685-ben a törökök Váradon elfogták, és 1688-ig fogságban tartották. Ezt követően a törökök oldalán vett részt a visszafoglaló háborúban, de az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében az Oszmán Birodalom belsejébe száműzték, ahova számos híve követte. Később felesége, Zrínyi Ilona is követte.

Zrínyi Ilona 1703. február 18-án hunyta le szemét, Thököly pedig 1705. szeptember 13-án tért örök nyugalomra.

Hamvait 1906-ban hozták Magyarországra felesége, Zrínyi Ilona, mostohafia, II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje Csáky Krisztina, Esterházy Antal, Sibrik Miklós maradványaival együtt. Thököly Imre földi maradványait a késmárki új evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra.

II. Rákóczi Ferenc Emlékház és Múzeum (Rodostó):

A törökországi Rodostó városa, mely 1720 és 1735 között adott otthont a Magyarországot elhagyó, „bujdosó” II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek és kíséretének, az elmúlt évszázadokban a magyar emigráns lét szimbólumává vált.

A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot (1703 – 1711) lezáró szatmári békét a fejedelem élete végéig nem fogadta el. Előbb Lengyelországba, majd Franciaországba menekült, innen 1717 őszén III. Ahmed szultán meghívására érkezett kis udvartartásával Törökországba. Az emigráns évek politikai tevékenységénél mégis sokkal inkább számon tartja az utókor II. Rákóczi Ferenc írói munkásságát, államelméleti és vallásos műveit. A rodostói termékeny szellemi műhelyben sorra születtek az Elmélkedések, az Emlékiratok, a Vallomások, az Értekezés a hatalomról – hogy csak néhány művet említsünk.

1906-ban a fejedelem és bujdosótársainak hamvait ünnepélyesen hazaszállították Magyarországra, és újratemették, a rodostói Rákóczi-ház még ép belső díszítéseit Kassára költöztették, a fellelhető tárgyi emlékeket pedig összegyűjtötték. A fejedelem ebédlőpalotájának tartott törökországi épületben 1968 óta működik a Rákóczi Emlékmúzeum. A házat 2007-ben felújíttatta a Magyar Köztársaság, 2010 februárjától pedig az erdélyi magyar fejedelmet és családját, a szabadságharcot és az emigráció életét bemutató korszerűsített kiállítás, valamint többnyelvű tárlatvezető rendszer várja az idelátogatókat.


Kossuth Múzeum (Kütahya):

Az 1848–1849. évi magyar szabadságharc bukása után Kossuth Lajos 1849. augusztus 17-én elhagyta Magyarországot és török felségterületre lépett, ahová 5000 menekült követte.

Az osztrák és orosz diplomácia nyomásra a legveszélyesebbnek ítélt, menekülteket Kütahyába internálták. Kossuthot és kísérőit az ottani laktanya épületében szállásolták el, ahonnan Kossuth később átköltözött abba a 18. századi két szintes polgári épületbe, amely ma a múzeum épülete.

A volt kormányzó az emigrációban kiterjedt levelezést folytatott, politikai leveleket és tanulmányokat írt török államférfiakhoz, az isztambuli angol és más követekhez. Törökül tanult, és tökéletesítette angol nyelvtudását is. Kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét, amelyben a nemzetiségi kérdések megoldását továbbra is Magyarország területi érintetlenségéhez kötötte.

1851. augusztus 22-én hivatalosan közölték Kossuthtal, hogy elhagyhatja Törökországot. Először Angliába, majd Amerikába utazott, hogy a magyar ügy mellé állítsa a közvéleményt. Végül Torinóban telepedett le, ahonnan Magyarország függetlenségének kivívása érdekében tevékenykedett 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig.

A kütahyai házában felállított kiállításon bemutatásra került Kossuth dolgozószobája, egy teremben utalásszerűen az 1848–1849. évi szabadságharc eseményei, a 19. század közepének magyar gazdag polgári és paraszti, valamint a török polgári életmód viseletekkel és tárgyakkal.


Erdélyi magyar ágyúmester: Edirnében élt és olyan ágyúkat gyártott, melyeknek Fatih Szultán Mehmet is köszönheti, hogy elfoglalta Konstantinápolyt.

Széchenyi Ödön: az első tűzoltóságot rendezte be Isztambulban, és az ő nevét viselő Tűzoltó Múzeum is itt található.

Bep Apó: A szabadságharc bukása után Bem József Törökországba menekült és az Oszmán hadseregben tevékenykedett. Ekkor felvette az iszlám vallást és a Murad (Murat) nevet is.

Csakhogy a közelmúltból is emlitsek valakit: Mészöly Kálmán: a török válogatott szövetségi kapitánysága után a Fenerbahce focicsapat főkapitánya volt, majd az Altay Izmir vezetőedzője lett.

2011. december 13., kedd

A nyár slágerei

Most, hogy beköszönt a tél, sokszor jutnak eszembe a dallamos, vérpezsditő pop slágerek, ezek mellett természetesen az érzelmesebb dalok is. Nyáron szinte ezek a dalok folytak a rádióból. Nekem több kedvencem is van, aki szereti a populáris török dalokat, itt biztos talál olyat, ami bekúszik a fejébe, és onnan nem akar kijönni. J Kellemes nosztalgiát és zenehallgatást.

Gülşen – Yeni biri
Sertab Erener - Istanbul
Hande Yener – Havaalanı
Gökçe - Tuttu Fırlattı
Bengü - Aşkım
Ajda Pekkan feat.Tarkan - Yakar Geçerim Yeni 2011
Tarkan – Işim olmaz
Hande Yener feat. Sinan Akçıl – Atma
Atiye – Budur
Hadise – Superman
Murat Boz - Geri Dönüş Olsa
Rafet El Roman - Direniyorum

2011. december 7., szerda

Török szőnyeg


Manapság a szőnyegek másodvirágzásukat élik. Számos méretben, formában, színben, anyagban és minőségben kaphatók, ízléstől, pénztárcától függően.
A török szőnyegeket két nagy csoportba sorolhatjuk:
  • kilim (általában szőtték és a falra akasztották őket, tarisznyát, takarót, esetleg ruhaneműek is készültek ezzel a technikával)
  • hali (csomózott technika, inkább a földre terítették őket)
Bizonyos, hogy már a közép-ázsiai nomád törzsek készítettek kézi csomózású szőnyegeket, és valószínűleg innen terjedt tovább a Közel-Keletre, és a világ számos pontjára.
A régen az első háziasított állat a ló volt, mely segítséget nyújtott a vadászatban, teherhordásban és vándorlásban is. A vándorlások során az emberek sátrakat használtak, természetesen ekkor még bútorok nem voltak, a sátor legfontosabb eleme a hali volt mely, egyaránt szolgált fekvőhelyként illetve takaróként.
Idővel a ló mellett egyre fontosabb szerep jutott a kecskéknek és a bárányoknak, melynek a szőre nélkülözhetetlen volt a kilim készítésénél. A szőnyeg alapjául a kecske, juh, bárány, stb. szőre szolgál alapul melyet összesodornak, és így megkapják a kilim szálait, melyet természetes festékekkel festettek meg.

A világ legrégibbnek tartott szőnyeget az Ural hegység környékén a mai Mongólia területén találták meg. A nomád törzsektől eredeztetik, pontos korát nem tudjuk, de I.e az 5. századra saccolják. Az első szőnyeget 1953-ban találták meg és 1,89 x 2 méteres. Nagyon vékony selyemszerű gyapjúból készült, 10 cm²- en 36 000 csomó található. Szarvas, griffmadár, geometriai elemek, virágok díszítik, piros, fehér és kék színű. A történészek megállapították, hogy „Gördes” csomózással készült, melyet más néven török csomónak is neveznek. A lényege ennek a technikának, hogy duplán csomózzák meg, melynek köszönhetően az erőteljesebb használat során nem kibomlik, hanem még erősebben tart a szál. Ezért is lehetséges ilyen régi szőnyeg fennmaradása.
Az arab világban szimpla csomót használnak, mely nem teszi lehetővé, hogy olyan hosszú ideig megmaradjon egy szőnyeg.
Találtak még szőnyegeket Türkmenisztán területén is a 3. és 4. Századból, melyek durvább gyapjúból készültek és minták sem voltak olyan kidolgozottak illetve nem volt festve.
A szőnyegkészítés művészete mindig is a törökök és török népcsoportok által lakott területeken fejlődött ki.

Több száz különböző stílusú szőnyeg létezik Anatólia térségén belül is, a földrajzi elhelyezkedés meghatározza a stílust. Nyugaton, a stilizált virágmintával, madarakkal, életfával díszített szőnyegeket a kevés szín, elsősorban a különböző árnyalatú piros jellemzi. Itt nem annyira a nomádok, hanem leginkább a falusi mesterek őrzik a régi trák szőnyegszövés hagyományait.
A Torosz hegység területén élő yörük nomád törzs leginkább kecskeszőr felvető szálas, rusztikus szőnyegeinek jellegzetessége a színek bátor, felszabadult használata.
Kelet-Anatólia kurdok lakta vad vidékein a sötétebb, gyakran fémszálakkal díszített, a szövőszék keskenysége miatt általában két részben szőtt, néha szokatlanul hosszú kilimek a jellemzőek.

2011. december 2., péntek

A fesztivál folytatódik



December 1-én került megrendezése Ránki Dezső és felesége Klukon Edit zongoraművészek előadása az Antalyai Kulturális Központban, 20.30-kor.

A Liszt Ferenc tiszteletére a koncert, a Liszt Est nevet kapta. Az előadás első felében a Fasut szimfóniát hallgathattuk meg, a továbbiakban pedig 12 karácsonyi zenét játszott a Ránki-Klukon páros 4 kezes verzióban.


Köszönet ez úton is a szervezőknek, a koncert után találkozhattunk a zongoristapárossal. Nagy meglepetés ült ki az arcukra, mikor meghallották, hogy magyarok is itt voltak a koncerten. Alkalmunk volt pár szót váltani, kedvesek és barátságosak voltak nagyon, pár közös fénykép, majd a fesztivál emlékplakett átadása következett és interjú…