Turkiyelara

Mondhatni egy teljesen rosszullétektől, kényelmetlenségektől,  problámáktól mentes terhességen vagyok túl. Azon szerencsések közé tartoztam, aki a terhesség alatt fogytak, hasam se nagyon volt, pedig mindent ettem/ittam, de hát ilyen is van... Minden hónapban egyszer kellett menni kontrollra, ahol UH-n is megnézték a gyerkőcöt. Amikor kiderül, hogy valaki babát vár akkor be kell jelentkezni a lakhely szerinti sağlik ocakba. Ott is nyomon követik a terhességet, valamint néhány vizsgálatot ott is el tudnak ingyenesen végezni. Én végig magán korházba jártam és hát ezért nem is jelentkeztem az illetékes védőnőnél. Viszont a szülés után már természetesen oda járunk a gyerkőccel. 12. és 16. héten vérteszt van ahol próbálják kiszűrni a genetikai rendellenességeket, majd nekem a 30. héten csináltak cukor terheléses tesztet. Egyszer voltam a védőnőnél, már nem is emlékszem miért és akkor is rám szóltak, hogy jelentkezzek be, mert be kell és kismamáknak kötelező a tetnusz injekció ı...

Hát úgy hozta a sors, hogy 8 együtt töltött év után és egy örökbe fogadott macska után hamarosan érkezik a gyerkőc is. Szerencsémre minden problèma mentes, nem kellett lemondani semmiről és változtatni sem kellett semmin. Tervek szerint itt Törökországban fogok szülni egy magán korházban, amit még nem választottam ki. Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Egyszóval minden rendben és ez a lényeg. Az itteni rendszer azért eltér a magyarországitól, itt sokkal lazábban vesznek mindent. De erről majd egy másik posztban. A barátaimnak köszönhetően szinte semmire nem kell költeni mert, akinek már nagyobb gyerkőce van, tőlük nagyon sok mindent kapunk.  Természetesen a macska is leellenőriz mindent,  mind kènyelmi szempontból,  mind minőségi szempontból. ☺ Remèlhetőleg a kislányunk érkezésével nagy barátok lesznek. ☺

Elérkezett az idei év nyaralása, némi tanakodás után esett a választás 2 hét Szingapur- Malajziára. Újra a Qatar airwayst választottuk, hisz tavaly is nagyon meg voltunk velük elégedve.15 órás utazás után érkeztünk meg Szingapurba és az első benyomás érdekes volt. Az immigrationnal álltunk sorba, velem semmi gond nem volt, problémamentesen átengedtek, viszont a férjemet nem. Egyszer csak azt látom, hogy kísérik be egy irodába. Már kezdtem aggódni, 20 perc eltelt, próbáltam kérdezősködni, hogy mi történt, de megnyugtattak, hogy nem tart sokáig, nemsokára jönni fog várjak türelemmel. Egyszer csak felbukkant egy hölggyel, aki átkísérte a kapukon, kiderült, hogy a közel keleti mizéria miatt volt az egész, (férjemnek török útlevele van) meg a benne lévő 9 iraki pecsét szemet szúrt így kikérdezték, hogy mi célból jött, kivel jött, hol száll meg és persze meddig marad… Mindegy is az első zökkenőn túl voltunk. J Mentünk is a metróhoz, Bugis felé vettük az irányt, gyors lepakoltunk a hote...