Turkiyelara

A híres rendezvény november 25-től december 17-ig kerül megrendezésre, immáron 12. alkalommal a Kulturális központban (Antalya Kültür Merkezi) . A koncertsorozaton számos külföldi és török művész lép fel. Itt meg kell, hogy említsem Boldoczki Gábor trombita művészt, aki a megnyitón lépett fel, valamint december 1-én hallhatjuk Ránki Dezső és Klukon Edit koncertjét. A fesztivállal egy időben került megnyitásra a Liszt Ferenc kiállítást, melyet Antalya polgármestere, Mustafa Akaydın nyitott meg. A kiállítás Liszt Ferenc 200. évfordulója emlékére rendezik a Kulturális Központ Lobbyjában, ami bemutatja Liszt életét, munkásságát, kéziratait, kottáit. A megnyitó koncert 20.30-kor kezdődött, Boldoczki Gábor trombitakoncertjével, a neves Gürer Aykal karmester irányításával, valamint az Antalyai Szimfónikus Orchestra kíséretében. Majd az est egyik fénypontja Fazıl Say zongoraművész előadása következett. Eszméletlen, hogy Fazıl mit művel a zongorával, engem teljesen lenyűgözött. Az estét, pedig

A napokban tettünk a párommal egy kis kirándulást a Düden vízesésnél. Bár a reggelek és az esték már hűvösek, napközben a hőmérséklet eléri a 18-20°C-t, szóval az idő kiváló, aki kirándulni szeretne. Tömegközlekedéssel mentünk, ahol lakunk, onnan van közvetlen busz a vízesésig. 1,5 líra a belépő, ami nem egy összeg azért a csodálatos látványért. A Düden vízesés Antalya külvárosában, Varsaknál található, 10 kilométerre északi irányba a városközponttól. Torosból ered a folyó és 60 km hosszú. 2 ága van az egyik a Felső Düden, a másik pedig az Alsó Düden, vagy Karpuzkaldiran. Gyors folyású, bővízű folyó, 20 méter az esése. A vízesés egy gyönyörű természetvédelmi parkban található, ahol piknikezni is szoktak. Érdekes türkiz színe van a víznek. Ezt a színt a Toros mészkőhegységből kivont egyes ásványoknak köszönheti. Állítolag Nagy Sándor, mikor ezen a területen járt, a lovát a vízesésnél itatta meg és ezért nevezik a vízesést Sándor vízesésnek is… Belépve a park területére 2 irányba indulh

Ismételten a tartózkodási engedély meghosszabbítása előtt álltam, mivel lejárt a munkavállalási engedélyem, szükségem van az ittléthez turista tartózkodásira . Egyszer már írtam erről a témáról, de most egy kicsit konkrétabban mik is kellenek hozzá, és milyen nehézségei vannak a tartózkodási engedély intézésének. Először is, ha valaki Ikamet-et (tartózkodási engedély) szeretne, vegyen egy nagy levegőt, kitartást és türelmet. Itt sem mennek könnyen a hivatalos dolgok intézése, bár hála Istennek nem kell fél napokat sorban állni, mint Magyarországon, de itt is megvannak a buktatók… A tartózkodási engedélyt minden városban az illetékes Emniyet Müdürlüğü-ben , a Yabancılar Şube Müdürlüğü részen kell intézni. Itt Antalyaban, ez Uncalı kerületben található. Amire szükség van: meg kell venni a kék kiskönyvet (ez maga a tartózkodási engedélyt igazoló kiskönyv). Ha már megvan, akkor nem kell új, csak ha betelik. Ez jelen pillanatban 150 líra. bankszámla kivonat (extre), melyen természetesen pé

Egy hirdetés: Olyan agilis, kreatív és jó kommunikációs képességekkel rendelkező embereket keresek – elsősorban Törökországban élő magyarokat, vagy éppen „kimenő félben” lévő magyarokat ( mint jó magam! J ) – akikkel komolyan lehet együtt dolgozni! Érdeklődni lehet az alábbi elérhetőségek bármelyikén: Molnár Böbe +36 30 6995298 molnarbobe@gmail.com , ill. skype: molnar.bobe, msn: molnar_bobe@hotmail.com

Építészetileg az oszmánok sokmindent kölcsönöztek a szeldzsukoktól, de a 16. századra forrta ki magát az igazi oszmán építészet. A mai napig is sok oszmán ház maradt fenn. Főleg Antalya Óvárosában lehet sokat látni. Ismertetőjegyük: az also része a házakna k kőből épült, a felső szintnek van egy kis kiugró része. Ez már fából, gerendákból készült. Egyrészt könnyebb mint a kő, másrészt a gerenda és a kő találkozása egy kis mozgásteret biztosít a fának, hogy mozogni tudjon, ha földrengés van. Kaleici városfalain belüli házak a kikötőig az UNESCO világörökség részét képezik, ezért nagyon nehezen lehet kapni engedélyt, az átalakításokra. 18-19. századi oszmán korabeli házaknál 3 féle udvarbelsőt különböztetünk meg: L, I, U alakúakat. Kívülről festették a házakat, egy-két helyen fafaragás is megfigyelhető, mint díszítés. Kedveltek voltak az udvarbelsőben kőberakások vagy kis kertek kialakítása. Ezek a kőberakások a régi korok klímájaként funkcionáltak, leöntötték vízzel és onnan tudott pár

Vasárnap megkezdődött a Bayram. Tulajdon képen nálunk szombaton mondhatni már ünnep volt. Mivel, pároméknál szanaszét van mindig a család. Egyik fele Batmanba (anyuka, kistestvérek), Kadir öccse katona Erzurumba, apuka Erzincanba dolgozik, nagybácsi és Kadir Antalyaba. Ünnep alkalmából Kadir apukája eljött Antalyaba pénteken, szombaton meg is volt a kurban (áldozat) megvásárlása. Mégpedig ünnep idejekor vannak gyűjtőhelyek, ahol kis karámokban tartják a levágandó állatokat, a család nagyságától függ, milyen állatot vesznek (marha, kecske, birka…). A lényeg, hogy az állatnak páros újjú patásnak és 2 évnél idősebbnek kell lennie. Párom apukája ki is választott egy 26 kilogrammos szép fekete kecskét. Ott a helyszínen le is vágták ima kíséretében, és Mekka fele fordulva feldarabolták. Én ebből csak annyit tapasztaltam, mikor Kadir beállított egy nagy kecskecombbal, hogy meghozta a kurbant és daraboljam fel és főzzek majd valami finomat. Furcsa volt megfogni, mert még meleg volt a husi… Azn

A kávé "felfedezése" Jemenben valamikor a 15. század közepén történt, a kereskedők és a zarándokok közvetítésével a 16. század elejére már az oszmánok is ismerték. . A későbbiekben, különösen a misztikus szerzetesrendek tagjai, a szufi dervisek éltek szívesen ilyen szerekkel, hogy a titokzatos szertartásaikon elűzzék a fáradságot. Az első kávéházak csak az 1550-es évek közepén nyíltak meg a birodalom központjában, Isztambulban. Nagy Szulejmán uralkodása alatt mintegy 50 kávéház kezdte meg működését. Ez a szám a 16. század végére 600 fölé emelkedett. Mi sem jellemzi jobban a kávé hatását a törökökre, mint az, hogy egyik fő étkezésüket, a reggelit a kávéhoz való viszonyáról nevezték el. Amikor a török ember reggelizik, akkor kahvaltit vesz magához, vagyis "kávé alá valót"… Sőt minden janicsár ezrednek külön kávéházat is nyitottak. A kávé később magával vonzotta egyéb élvezeti cikkek használatát is, mint a dohány. Az emberek már nemcsak a kávé, dohány hanem a társaság

Engem mindig is magával ragadott a török bazár feelingje. Itt Antalyaban 2 bazár vagy, ahogy a török mondja, Pazar van. Az egyik az Óvárosi Bazár, amely a turisták számára van. Szinte minden megtalálható (ruha, souvenír, fűszerek, ajándéktárgyak…) De a helyiek nem itt vásárolnak, mert drágább, mint a piac… A magyar nyelvben a bazár sokféle olcsó tömegcikket árusító üzletet jelent, vagy olyan átjáróházat, amelynek udvarán üzletek vannak. A kisebb városokban a bazár csak egy szűk utca, az árusok standjaival. A nagyobb városokban, például Isztambulban, a bazár utcáinak hossza több kilométer. Ez az igazi piac minden kerületben egy héten egyszer van. Ilyenkor fogom a kis rózsaszín virágos gurolós kocsimat és nekivágok a piacnak. Nagyon praktikus ez a kis kocsi, szinte mindenki itt ilyennek jár vásárolni. A sok szatyor nem vágja az emberek kezét, nem kell számolni és figyelni hány szatyrom is volt, nameg a legfontosabb lehet nyugodtan kotorászni a bazárban, a szatyrok nem zavarnak. Csak 1 h