Kávé kultúra
A kávé "felfedezése" Jemenben valamikor a 15. század közepén történt, a kereskedők és a zarándokok közvetítésével a 16. század elejére már az oszmánok is ismerték. . A későbbiekben, különösen a misztikus szerzetesrendek tagjai, a szufi dervisek éltek szívesen ilyen szerekkel, hogy a titokzatos szertartásaikon elűzzék a fáradságot. Az első kávéházak csak az 1550-es évek közepén nyíltak meg a birodalom központjában, Isztambulban. Nagy Szulejmán uralkodása alatt mintegy 50 kávéház kezdte meg működését. Ez a szám a 16. század végére 600 fölé emelkedett.
Mi sem jellemzi jobban a kávé hatását a törökökre, mint az, hogy egyik fő étkezésüket, a reggelit a kávéhoz való viszonyáról nevezték el. Amikor a török ember reggelizik, akkor kahvaltit vesz magához, vagyis "kávé alá valót"… Sőt minden janicsár ezrednek külön kávéházat is nyitottak. A kávé később magával vonzotta egyéb élvezeti cikkek használatát is, mint a dohány. Az emberek már nemcsak a kávé, dohány hanem a társaság miatt kezdtek járni a kávéházakban. Így nem véletlen, hogy egy török közmondás is mondja, aki barátaival török kávét iszik, negyven évre megtartja őket…
A 17. századtól jelentek meg a vízipipák, a későbbiekben a nehéz drogok hívei szintén külön kávéházakba csoportosultak, amelyek hasisszívók kávéházak néven lettek ismertek.
A kávét megjelenése pillanatától kezdve kormányzati és vallási körök rosszallása kísérte. Mekkában történt az első kísérlet arra, hogy a kávé fogyasztását és a kávéházakat betiltsák. Szultánok is több rendeletet behoztak a kávé ellen, de nem tudták betartatni, amíg IV. Murad meg nem jelent. Elrendelte a birodalom területén működő összes kávéház lerombolását, továbbá halálbüntetés terhe mellett betiltotta a kávé és a dohány használatát. A szultán ezúttal arról is gondoskodott, hogy a rendeleteket szigorúan végrehajtsák. Éjszakánként a városi őrséggel járta Isztambult, s akit dohányzáson vagy kávéiváson kapott, annak sorsa bevégeztetett. Reggelente az utcákon heverő holttestek jelezték a szultán elszántságát. Murad halála után ez a szigorúság enyhülni kezdett, s a tilalmak lassanként feledésbe merültek. Ám Atatürk forradalma óta a török nép is leszokott róla, egyre jobban a háttérbe szorult a kávé fogyasztás, ehelyett teaivóak lettek, olyannyira, hogy a tea lett a nemzeti ital Törökországban.
Ebből fakad, hogy itt isszák a legtöbb teat, statisztikák szerint fejenként évente 2,5 kg-ot. Ha kínálnak illik elfogadni, hiszen ez a barátság jelképe.
De visszatérve az eredeti témához a török kávé (türk kahvesi), mert ha csak kávét mondunk az 2in1 vagy 3in1 Nescafe itt!!!! Még véletlenül sem a kotyogós, lefőzőtt kávé. Kevés az a hely, ahol lehet rendes, a Magyar ember számára kávénak nevezett italt kapni.
A török kávé elkészítése eltérő a megszokottól, ugyanis egy cezve nevű kis nyeles fémkannában főzik az extra finomra őrölt kávét és vele együtt a cukrot. A cezve felfelé keskenyedő, s a tetején újra szétnyíló formája elősegíti a hab képződését, amikor felforr a kávé. A kannába helyezett kávéra és cukorra vizet töltenek, azt felmelegítik, s a forráskor képződött habból minden csészébe kanalaznak egy keveset. Ezután a kávét újra felforralják, és feltöltik a csészéket. Már a rendeléskor meg kell adni, ha cukrosat szeretnénk, ugyanis a csészébe kitöltve ülepedik le a zacc, később már nem szabad kevergetni. A kávé elfogyasztása után a zaccból jósolni szoktak…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése