Kirándulás Hattusasba

Ankarai kiruccanásunk alkalmával, mivel autóval mentünk így betervezhettünk egy kis kirándulást is. Mivel Ankarát már felfedeztük, még egyszer nem szerettünk volna ugyan azokra a helyekre elmenni. Amint letudtuk a konzulátust, kelet felé vettünk az irányt, Ankarától 200 km-re fekvő Hattusas lett a cél, a régi hettita főváros.

 A ma látható romok nagy része az i. e. 14. és 13. században épültek és az ásatások során öt réteget tártak fel a régészek. A település négy nagyobb részre osztható, ami UNESCO világörökség részét képezi: Büyükkale és a rajta épült citadella. Felsőváros, amit városfallal vontak körbe, ezekbe építették a híres kapukat, az Oroszlános kaput, a Király kapuját és a Szfinx kaput. Alsóváros, ahol a város legnagyobb épületét, a Nagy templomot tárták fel. És a Büyükkaya-hegy. Az ásatások során a Felsővárosban számos templomépületet azonosítottak, ahonnan nagy mennyiségű ékírásos dokumentum került elő.

8 TL a belépő vagy Múzeum kártyával ingyenes. A bejáratnál kaptunk egy kis térképet, ami alapján autóval lehet bejárni a területet.

Az első látnivaló a Alsóvárosi részben a Nagy Templom vagy 1. Templom. A város legnagyobb épülete volt és 82 raktárhelyiséggel volt körbevéve . Bejáratánál található az Oroszlános kút, majd belépve több kisebb helyiséget láthatunk az őrök számára volt kialakítva. Már messziről feltűnik egy Zöld kő, amelyet valószínűleg kultikus célokra használtak, és egy helyi idegenveztő szerint Egyiptomból érkezett II. Ramszesz fáraótól. Egymás mellett két kultuszhelyiség található, így valószínűsíthető, hogy a templomot a két főistennek, a viharistennek, Tesubnak és a napistennőnek, Hebatnak szentelték.

Ahogy elindulunk dombnak felfelé, házmaradványokat lehet látni, valamint a városfalat, majd elérjük a híres oroszlános kaput. 2 oldalról egy egy oroszlán védte ezt a főbejáratot, mára már csak az egyik maradt meg, a másikat még az ókorban tönkre tették. Az Oroszlános kaput nem szemből, hanem déli irányból lehetett megközelíteni egy meredek rámpán keresztül. A kapuval szemben a 30. Templom és a Yenicekale komplexuma található, ami tartalmaz ciszternát és 5 vízgyűjtő medencét, hogy károsodás esetén ne vesszel el az összes víze a városnak.

A domb tetejére érve látható a Yerkapı és fölötte a Szfinx kapu is. A Yerkapi („Földbe nyíló kapu”) nevét arról az alagútról kapta, amely a sáncon keresztül a városba vezet. A városfal alatt átvezető álboltozatos alagutat még a földsánc építése előtt alakították ki nagyméretű kőtömbökből. Az alagút magassága 3 méter, hosszúsága 71 méter, amin át is mentünk. A földsánc tetején áll a Szfinx Kapu, ami nem átlagos városkapuként funkcionált. Csak lépcsőkön lehetett megközelíteni, ezenkívül szobordíszítése is különleges volt. Szfinxalakok minden bizonnyal egyiptomi hatásra jelentek meg. A Szfinxek oldalára nagyméretű szárnyakat faragtak, arcuk nőies, rövid arcvédővel ellátott sisakot viselnek.

A földsánctól északi irányban egy kiterjedt templomkörzet maradványait tárták fel. 24 templomépületet azonosítottak. Az ékírásos agyagtáblákon leírták, ha új népekkel kerültek kapcsolatba, idővel a másik nép isteneiknek kultuszát is beépítették saját vallásukba,  ami megmagyarázza a templomépületek nagy számát. A templomok általában egyszintesek voltak, esetleg egy pince tartozott hozzájuk. A régebben épült templomok szabálytalan, a későbbiek négyszög alaprajzúak.

A dombról lefelé haladva Oroszlános kapuval pont szemben építették a Király kaput. A kapu nevét egy harcos domborműves ábrázolásáról kapta, amelyet a korai ásatók királynak vélték, ezért adták a kapunak a Király kapuja nevet. Az alak magassága 2,25 méter, rövid szoknyát visel, kezében díszes bárdot tart, a fején csúcsos sisakot hord. Az alakot eddig nem sikerült azonosítani, elképzelhető, hogy Szarruma isten lehet. Az eredeti szobor Ankarában az  Anatóliai Civilizációk Múzeumában őrzik.

Tovább haladva, egy emelkedőn felsétálva megérkezünk az egyik legérdekesebb lelethez, a hieroglifás kamrához, ahol kiváló állapotú domborművek maradtak fenn. Régen királyi temetkezésnek vélték, de ma már úgy gondolják, hogy az alvilág bejáratát jelképezi. A kamra hátsó falán a napisten domborműve látható. Hosszú köpenyt és hegyes orrú szandált visel. Feje fölé szárnyas napkorongot faragtak, egyik kezében egy botot a másikban az egyiptomi eredetű szimbólumot tart. A balra tőle álló alak II. Szuppiluliumasz, az egyik utolsó nagyhatalmú hettita uralkodó. A harcosok rövid szoknyáját viseli, övében kardot, vállán íjat hord, kezében lándzsát tart. Fején istenségekre jellemző csúcsos fejfedőt visel.

Az út másik felén szemben látható a Nişantaş. Nevét az oldalába vésett lúviai hieroglifákról kapta. Sajnos az időjárási körülmények olyan mértékben károsították a feliratot, hogy jelentésének nagy részét nem sikerült megfejteni. A szikla lábánál egy kapu maradványait tárták fel, és szfinxalakokat ábrázoló kőtömbök töredékei kerültek elő.

A Büyükkale (Nagy Kastély) egy sima fennsík Hattuszasz keleti részén. Minden oldalról meredek természetes lejtők védik. Már az i. e. 3. évezredben, a korai bronzkor idején is lakott volt. Itt volt a rezidenciája a hettita királyoknak. 4 urvarral rendelkezett, oszlopcsarnok, medencék és több lakosztály is megtalálható volt. A palotakomplexumot egy tűzvész pusztította el.