Világörökségek

Az UNESCO a Föld legkiemelkedőbb természeti és kulturális értékeit a Világörökség listán (World Heritage List) tartja számon. Törökországban az alábbi területek kerültek már védelem alá:

Isztambul történelmi negyede (1985)

Isztambul történelmi negyede, az egykori Bizánc területe. Ide tartozik az Aya Sophia türbéivel együtt, a Kék Mecset, mely Törökország legnagyobb mecsete, a földalatti Ciszterna Bazilika, Topkapı palota az összes kincseivel, a próféta szakállával, stb...

Göreme Nemzeti Park és a  Kappadókia-i sziklatemplomok (1985)

Népszerű és a világon egyedülálló látványosságok a számtalan, furcsa alakú "Tündérkémények”. Kappadókiában találhatóak a híres földalatti városok, melyek az első keresztények búvóhelyei voltak. A tufakőzet könnyű megmunkálhatósága okozta, hogy rövid időn belül templomokat, kolostorokat és más építményeket létesítettek. Megfigyelhetők egyhajós, kéthajós templomok, bazilikák, kolostorok, kápolnák…  Göremében és környékén több, mint 400 templom található.

Divriğ-i Nagymecset és Korház (1985)

Az Anatóliaiak ezt a területet a 11. Században hódították meg. Emir Ahmet Sah alapította a mecsetet és a korházat. Egyedi vonásokkal rendelkezik a mecset, a boltozat nagyon kifinomult és kreatív, bőségesen ellátva faragott dekorációkkal, viszont a belső falak teljesen dísztelenek. Az iszlám építészet egyik gyöngyszeme az épület.

Hattuszasz városa (1986)

Ma látható épületeinek nagy része az i. e. 14. és 13. században épültek. A Hettita Birodalom egykori fővárosa a városi berendezkedése, a fennmaradt építészeti emlékek (templomok, királyi rezidenciák, erődítmények) a gazdagon díszített Oroszlános Kapu és Királyi Kapu miatt került a világörökségi listára. A település négy nagyobb részre osztható: Büyükkale és a rajta épült citadella (zárt, elkülönülő egység a városon belül), Felsőváros, Alsóváros és a Büyükkaya-hegy.

Nemrut Dağı (1987)

A hellén időszak egyik legambíciózusabb építménye I. Antiochus mauzóleuma. Nagy Sándor birodalmának felbomlása után Antiochus komagén király uralkodott az Eufrátesz és az Észak Szíriai területek felett. A királyság kultúrája a görög és perzsa időkre nyúlik vissza. A hegyen különböző görög és perzsa istenek szobrait találjuk, mint például Héraklész, Zeusz, Orosmasdes, Apollón vagy Mithrász.

Xanthos-Letoon (1988)

Ez a helyszín Líkia fővárosa volt, főleg a temetkezési kultúrák, és fennmaradt sziklasírok miatt került az UNESCO védelme alá a terület. Mikor a Római Birodalomtól függetlenséget nyert a terület, megalapították a Líkiai szövetséget, melynek alapja az Amerikai Törvénykönyvre is nagy hatással volt. Az itt élő emberek nagyon büszkék voltak a származásukra, képesek voltak felgyújtani a várost és öngyilkosságot elkövetni, semhogy hódítók (perzsák, rómaiak) fogságába essenek.

Hierapolisz-Pamukkale (1988)

Pamukkale (Gyapotvár) gyógyvizű forrásait már az i. e. 2. században is használták, Európa minden részéről érkeztek ide a gyógyulni vágyók. Sokan telepedtek le Hierapoliszban és haltak is meg itt. A temető hatalmas területen fekszik, több mint 2000 sír található, 3 féle sírtípus figyelhető meg: szarkofág, tümülüsz és házakra hasonlító sírok, méltán érdemelte ki a nekropolisz elnevezést is. A romok között megtekinthetők többek között egy bazilika és egy színház romjai, latrinák, agóra, nympheum, Apollón temploma, Szent Fülöp mártíruma is.

Safranbolu (1994)

Safranbolu az egyik fő karavánállomása volt a kelet-nyugati kereskedelemi útvonalon. Az itt található mecset, fürdő és Süleyman Pasa medreszéje 1322-ben épült. A 17. Században élte a város a virágkorát, kiválóan megfigyelhetők az oszmán építészetre jellemző vonások is.

Trója-i romok (1998)

Trója a maga több, mint 4000 éves történelmével a világ egyik leghíresebb romterülete. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során. Az első várost az i.e. harmadik évezredben alapították, majd jónéhány földrengés sújtotta a területet. A feltárások során emberi maradványokat találtak a házakban és az utcákon, az észak-nyugati bástyákban pedig egy csontvázra bukkantak, koponyasérülésekkel és törött állkapoccsal. A város történetét Homérosz Iliász című eposzából ismerhetjük.

Szelim mecset komplexum, Edirne (2011)

 A 16. Századi mecset négy minarettel rendelkezik és egy komplexum része, melyhez medresze (iskola), temető és üzletsor is kapcsolódott, ezekből ma már csak az iskola épülete áll. A mecset összesen 2475 m² alapterületű, 31,3 méter átmérőjű kupolája a Hagia Szophiáénál is nagyobb. Minaretjei csaknem 71 méter magasak. Az épület kőből készült, belül márvánnyal díszített. A mecset helyén korábban egy palota állt, melyet I. Bajazid építtetett.

+ Çatal Höyük a legujabb a listán!

A lista ennyivel véget ért, de korántsem elégszenek meg a törökök ennyivel. Törökország további helyszíneket szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni, mint például: Epheszosz, Kekova, Konya, Szent Miklós-templom (Demre), Izsák pasa palotája, Mardán kultúrtáj… És még lehetne sorolni…